Vörös Mária

Két világ határán lépkedni...

Két világ határán lépkedni...

2017. június 25. - Vörös Mari

A természet gigantikus ereje megszünteti a gondolatot, csak látványt ad és érzékelést, mely eltűnik egy izzadságcsepp érkezésével… tán látás sem kell, hanem csendes jelenlevés. Egybeolvadni a tenger morajával, a csikorgó homok porával, és a fákkal teli part elegyében bukdácsoló emberléptek – ezek…

Tovább

A megkönnyebbült létezés pillanatai

A bennem élő öröm olyan, mint egy vissza-visszapörgetett filmkocka főhőse, mely éppen ugrik, vetődik, lendül,, futásnak ered… egy pillanatba préselt lendületből táplálkozó állandóság, a lét örömérzete, a szépségben keresett mámor eszméletvesztése, egy tűfokra feltűzött találkozás lényem belső…

Tovább

A gyógyító hétköznapi cifrasága

Valahogyan túl kell jutni egymás vizsgálódásán és meglátni a mögötte táguló magasrendű Ént, hogy átéljük az életnek azt az izgalmát, amikor megszűnik a föld és az ég. Hiszen ez vágyaink eredete, hogy a megítélés súlya tovaszálljon. Gyógyítóként kezeld magad ott, ami láthatatlan, hiszen az ilyetén…

Tovább
süti beállítások módosítása