Ha picit megemelem az állam, amolyan észrevétlenül, akkor horizontot váltok. Mintha szükségem lenne erre a parányi mozdulatra, hogy érezzem a nyakam feszülését. Az akaratomét, hogy már másként legyen. Minden más legyen. Mintha ezzel a mozdulattal tudnám kioldani a lábam köré tekeredett…

Ha valaki megkérdezné, ki vagyok és mi a nevem, zavarba ejtő lenne feleletem, mert nem érteném, hogy pontosan mit akar, amikor éppen meghatározhatatlanságom hozta el számomra az agyonkeresett választ, azt hiszem így találtam meg újra önmagam. Csak állni és nézni körbe-körbe, mint akit az égből…

Mi ez a végtelen ellenállás, hogy kilépjek ajtómon a nagyvilágba? Megtaláltam a belső csendet, ezt akarom, pedig a gyakorlat jelentősége az, hogy égesd ott, ahonnan visszavágyódnál! Minden helyzetben égesd ezt a belső csendet, gyakorold! Vesd a járókelők elé, érzelmi viharok felé… éld! Ha a…

... Megértettem saját gondolkodásom mechanizmusát. Pontosan tudom, hogy hogyan tudok, és úgy tűnik, hogy megértésem ismétlődő műveletsorozatokra épül. Ez az öntudásnak egy véget nem érő egy helyben topogása, és éppen itt rajzolódik ki a lényeg! Nem haladásommal érem el önmagam, hanem azzal, hogy…

Legszívesebben rád köszönnék, annyira ismerős vagy… Mintha mindenki egy időben érkezne egy túlzsúfolt szerelvény megélésébe… hiszen ebben a percben nem is számít, hogy merre tartasz, hogy egyáltalán ki hova… mert megáll itt az idő. Csak a felismerésem van rád és rá, szinte látlak, mert ismerlek.…